A szívem összeszorul a mellkasomban. Érzem a könnyeket a szememben, ahogy a szám elé kapom a kezem. A vendégek mind felszisszennek és suttognak, miközben megcsodálják a társamat, és meghajolnak, ahogy végigvonul a sorok között. Ahogy kell is. Ha nem tudnám, hogy Kas az, azt hinném, maga a Holdistennő tart felém az emelvényen.

– Ez a mi társunk? – kérdezi Saint áhítattal.

– Igen, ez a mi társunk.

–