**DOMONIC**

Megmerevedem a szavaira. A *„De igen, fogsz”* befészkeli magát a mellkasomba, és sírt ás ott. Összegyűjtve minden belső erőmet, lazítok a szorításomon, hogy hátralépjek egyet. Szemei tágra nyílt smaragd tavak, amelyekben el nem sírt könnyek csillognak. Kinyitom a számat, hogy bevalljam neki, mi vagyok, aztán becsukom. A tekintetében lévő sebezhetőség túlontúl tele van érzelemmel ahhoz,