** Poppy szemszöge **

Nem emlékszem, mikor aludtam el. Egyik pillanatban még Leo karjaiba burkolózom, melegen és stabilan, a kötelék halkan zümmög köztünk, mint valami csendes megnyugtatás, a következőben pedig fázom.

A váltás azonnali és erőszakos. A melegség eltűnt, olyan hirtelen szakadt el, hogy kiszívja a levegőt a tüdőmből. A szemem kipattan, de már nem a faházban vagyok.

Egy út közepén állo