Toby Star

Toby másnap reggel érkezett vissza a Csillagfény falkához; a nap éppen csak kibukkant a távoli hegyek mögül. Elég korán indult el a házból ahhoz, hogy Bailey még ne legyen ébren. Ám amikor megpróbált észrevétlenül kiosonni, Roger ott várta a konyhában. Az asztalnál ült, előtte egy csésze erős, gőzölgő kávé, mellette egy érintetlen könyv. A látvány ártatlannak tűnt. Egészen addig, amíg Toby rá nem jött, hogy Rogernek további megbeszélnivalója van vele.

Egy feltétel a holdércbánya felkutatásához nyújtott segítségért. Toby látta rajta, mennyire kényelmetlenül érinti, hogy kérnie kell. És azt is tudta, hogy ha nemet mondott volna, Roger valószínűleg akkor is tartotta volna magát az eredeti egyezségükhöz. De Roger túl jól tudta, hogy a falka jóléte mindig az első. A kérés ellenére Tobyban újfajta tisztelet ébredt a férfi iránt. Némán köszönetet mondott a szüleinek, amiért meggyőzték, hogy szövetkezzen Rogerrel.

Amint visszaérkezett, a bátyja, Rex, falkagyűlést hívott össze. Nem a holdérc megvitatására, hanem hogy levezessen egy megbeszélést az új rendezvényközpont építéséről, amelyet a város közepén terveztek felhúzni. Egy helyet, amely a falujuk központjaként szolgálhat. Egy helyet, ahol mindenki összegyűlhet a jövőbeli ünnepségekre. A falkájuk az elmúlt hónapokban az egyesítésre összpontosított, a kapcsolatok megerősítésére mindenki között.

Ezenkívül a rendezvényközpont új edzőközpontként is szolgálna. Szándékosan titkolt módja volt ez annak, hogy mindenkit fellelkesítsenek az edzésre, tudtukon kívül felkészítve őket a harcra, ha a holdércbánya keresése nem a tervek szerint alakulna.

A gyűlés alatt a rendezvényközpont Toby fontossági listájának alján szerepelt. Tudta, milyen fontos a falka edzése, de gondolatai folyton a Rogerrel folytatott beszélgetései felé kalandoztak. A bánya és annak keresése felé. A Bétájuk, Eric, aki az egyetlen másik személy volt a megbeszélésen, nem tudott a holdércről. Ő csak továbbítani akarta az új információkat Rexnek, hogy tervet készítsenek a Fényes Ég falkával való együttműködésre.

– ...a tervek készen vannak, most már csak önkéntesekre van szükségünk a rendezvényközpont építésének megkezdéséhez. Eric, ezt rád bízom – mondta Rex. Ahhoz képest, hogy új volt ebben, Tobynak el kellett ismernie, hogy Rex remekül delegált. Úgy tűnt, mintha Rex már régóta csinálná ezt – a vezetést.

Eric egyetértett, és további kérdéseket tett fel az építkezéssel kapcsolatban, de Toby kikapcsolódott a beszélgetésből. Nem vette észre, mennyire kiült az arcára a gondolatai okozta stressz, amíg Rex meg nem szólalt: – Eric, ezt később folytatjuk. Úgy tűnt, a bátyám inkább borong, mintsem segítene szervezni.

Eric elfojtott egy kuncogást, amikor látta Toby Rexre vetett szúrós tekintetét, és gyorsan távozott. Rex lustán fordult Toby felé: – Rendben, a fülelő fülek eltűntek. Mi ez az aggodalom az arcodon? Megint kikosarazott valami lány?

Toby türelmetlen pillantást vetett rá. Ma reggel nem volt kedve a viccelődéshez. – Tegnap este találkoztam Rogerrel. Ugyanúgy meglepte az érc híre, mint minket, talán még jobban is.

Rex bólintott. – Szóval ez azt jelenti, hogy a Fényes Ég nem tud a bányáról, ami jó dolog.

– Jó, de visszavet minket a startmezőre. Roger nem biztos benne, hol lehet a bánya, azt mondta, a többit megsemmisítették – mondta Toby. – Beleegyezett, hogy segít nekünk, és titokban tartja a falkája előtt.

– Még az Alfája előtt is? – kérdezte Rex felvont szemöldökkel.

– Igen, úgy tűnt, ő sincs túlzottan oda Robert Turnerért.

– Okos ember – tűnődött Rex. – Szóval, most mi legyen?

– Nem voltak jelölések a kóborlón, így azt hiszem, nyugodtan kijelenthetjük, hogy egyedül volt. Valószínűleg rábukkant egy bányára, vagy talán ellopta egy másik falkától.

Toby megdörzsölte a tarkóját. – Kérdezett a kóborlóról, akit találtunk. Elmondtam neki mindent, amit tudtunk. Viszont aggódom, hogy a kóborló egy olyan falka tagja volt, amelyről nem tudunk. De ezzel a problémával majd akkor foglalkozunk, ha odaérünk.

– Nem voltak jelölések a kóborlón, így azt hiszem, nyugodtan kijelenthetjük, hogy egyedül volt. Valószínűleg rábukkant egy bányára, vagy talán ellopta egy másik falkától – vetette fel Rex.

– Így van, és ezért mondtam neki, hogy fel kell készítenie a falkáját. Hogy kezdjék meg az edzést arra az esetre, ha a kóborlók és a rivális falkák megtudják, vagy már tudnak az ércről – Toby szünetet tartott. – Van egy kikötés. Mielőtt eljöttem, kért tőlem egy szívességet. Vagy inkább ez volt a feltétele a segítségének.

Rex meglepettnek tűnt, és kinyitotta a száját, de Toby folytatta, mielőtt megszólalhatott volna: – Úgy tűnik, a Fényes Ég hatalmas adósságban úszik. Főleg az Alfájuk túlköltekezése miatt. Roger azt mondta, ha kölcsönt adunk nekik az adósság enyhítésére, segít nekünk megkeresni az ércet.

Rex felnevetett. – Ez nem lep meg. Az Alfájuk tényleg jól megszívatta őket, mi?

Toby megerősítésképpen bólintott. – Megígérte, hogy visszafizetik, de mondtam neki, hogy az érc keresésében nyújtott segítség bőven elég fizetség. Ráadásul a bányával nem kellene aggódnunk a pénz miatt, csak...

– A mohó kóborlók és rivális falkák miatt – fejezte be helyette a mondatot Rex, felvonva a szemöldökét.

Toby összefonta a karját, homlokán ránc jelent meg. – Pontosan. A terv most az, hogy a Fényes Égen belül dolgozunk, náluk van szinte az összes megmaradt irat a bányák történetéről. És könnyebb lesz szemmel tartani a dolgokat, ha mindkét falkán belül dolgozunk. Tudni fogjuk, ha bármilyen kóborló belép valamelyik területre, vagy ha üzletelnek a közeli falvakkal.

– És közben idegesíthetjük azt az Alfájukat – vigyorgott Rex a gondolatra.

– Nem ezért csináljuk – emlékeztette Toby. Rex mindig élvezte a harcot, az ereje bizonyítását. De ez nem volt sem a megfelelő idő, sem a megfelelő hely. – Most szövetségben állunk velük, még ha csak a Bétájukkal is. Elvégezzük a munkánkat, megtaláljuk a bányát, és ennyi.

– Tudod, néha engedhetnéd magadnak, hogy szórakozz – gúnyolódott Rex.

Toby gondolatai rövid időre visszatértek Bailey-re. Egy része bűntudatot érzett, amiért nem köszönt el tőle reggel, bár emlékeztette magát, hogy nem volt rá oka. Nem tartozott neki semmivel, és a lány sem neki. Mégis, a hazaúton az élénk smaragdzöld szemei ott kísértettek az elméjében, a mosolya. A kínos találkozás a vendégszobában. Nem volt itt az ideje ezen gondolkodni.

– Tudsz egyszer az életedben éretten viselkedni? – kérdezte Toby. – Szombaton visszamegyünk, be kell illeszkednünk, tisztelettudónak kell lennünk. Még Roberttel is. – Az utolsó nevet hangsúlyozta, tudván, hogy Rex vezetői képességei ellenére a tisztelet volt az egyetlen gyenge pontja.

Rex válaszul rávillantotta a szemét. – Rogerrel? Igen. A falka ártatlan embereivel? Határozottan. De Robert... – Félrenézett, huncut vigyor formálódott az ajkán.

Toby finoman megütötte a vállát, szemeit komolyság felhőzte be. – Komolyan beszélek. Robertnek, mindenki közül leginkább, sötétben kell maradnia. Ő mindent elronthat. Ha nem vagyunk óvatosak, minket fognak hibáztatni érte. Anya és Apa dühösek lennének.

A szüleik említésére Rex ördögi hozzáállása alábbhagyott. Ez volt az egyetlen gyenge pontja, és Toby tudta ezt.

– Jól van, jól van – emelte fel védekezően a kezét Rex, és ártatlan vigyort színlelt. – A legjobb formámat fogom hozni.

– Majd hiszem, ha látom – vágott vissza Toby.

Rex a szemét forgatta. – Bízz a testvéredben, az Alfádban.

– Én is Alfa vagyok, ugyanezt mondhatnám neked – vágott vissza Toby.

– Azt hiszem – motyogta Rex, majd kiegyenesedett és végigmérte Tobyt. – Hogyan tervezünk beépülni a Fényes Égbe anélkül, hogy gyanút fognának? Mi lesz most szombaton?

Toby előhúzott a zsebéből egy meghívót, amit Bailey konyhájából csent el. A meghívót a lány 21. születésnapi partijára. Rex felvonta a szemöldökét, lenyűgözve. Kikapta a meghívót Toby kezéből, és drámaian felolvasta: – Ezennel hivatalosan meghívjuk Bailey Harris 21. születésnapi partijára.

Rex ravasz mosollyal az arcán nézett Tobyra. – Bailey Harris? Csinos?

Toby visszavette a meghívót. – Ő Roger lánya. És a barátja az Alfa fia.

– Nos, testvér, meg kell hagyni. Le vagyok nyűgözve – gúnyos büszkeség ült Rex arcán. – Nézz oda, tönkreteszed egy fiatal lány buliját a saját személyes hasznonért.

Toby összeráncolta a homlokát a kijelentésre. Bailey arca bevillant az elméjébe. Nem tagadhatta, hogy gyönyörű. És kedves. És hogy a barátja borzalmasan bánt vele, legalábbis abból, amit látott. Nem érdemelte meg, hogy a partiját, vagy az élete bármely részét tönkretegyék a falkaügyek.

– Nem erről van szó, és te is tudod – mondta Toby, a szemét forgatva bátyja vigyorgó arcán. – Ez egy lehetőség az információszerzésre. Hogy négyszemközt beszélhessünk Rogerrel anélkül, hogy nagyobb gyanút keltenénk. És ha a falkájuk olyan súlyos adósságban van, ahogy Roger állítja, akkor kideríthetjük, pontosan mit csinál rosszul az Alfájuk.

– Belülről törjük fel – mosolygott elismerően Rex. – Tetszik a stílusod, tesó.