A Hillside Villa előtt.

Az ideges Nicole összeszedte a bátorságát, és megnyomta a csengőt.

Az arc, amit Nina rajzolt, nyilvánvalóan más, mint a korábbi. Senki sem fogja felismerni.

Így van, szóval maradj nyugodt. Maradj nyugodt!

Az ajtó kinyílt, és a komornyik, Blake, rápillantott. A felismerés akkor derengett fel benne, amikor észrevette a kezében lévő orvosi táskát.

– Ön a csodaorvos, aki Kyle-hoz jött?

– Igen.

– Kérem, jöjjön velem. Mr. Seet már várja.

Nicole gondosan megfigyelte a villát, miközben Blake mögött sétált. Pont ahogy a Seet családtól várható. Itt minden dekoráció a hatalmukat és gazdagságukat tükrözi.

Amint a nappaliba ért, Nicole mellkasa összeszorult, amikor meglátta Evan távolságtartó arcát.

– Ön Dr. Tussaud? – kérdezte a férfi, miközben sólyomszemeivel fürkészte.

A nő a harmincas éveiben járhatott, bőre enyhén napbarnított volt. Olyan típusú nő volt, aki nem tűnne ki a tömegből, ha elvegyülne benne.

– Igen – válaszolta Nicole, és ökölbe szorította a kezét, miközben minden erejével próbált nyugodt maradni.

Egy pillanatnyi szünet után Evan lazán így szólt: – Hozzákezdhet.

Látva, hogy a férfi nem ismerte fel, Nicole megkönnyebbülten felsóhajtott.

– Kérem, jöjjön velem, doktornő – mondta Blake.

Ezután a hálószoba felé vették az irányt, Evan pedig a nyomukban lépkedett.

Kyle szobája pazarul volt berendezve, mégis frissnek és tisztának hatott. Úgy tűnik, a Seet család pontosan úgy gondoskodik róla, ahogy kell. Nicole megkönnyebbült.

Szíve azonban belesajdult, amikor megpillantotta az ágyban fekvő, hamuszürke arcú Kyle-t.

– Ő Kyle, Dr. Tussaud. Kérem, vizsgálja meg.

Nicole egy bólintással az ágyhoz sietett, fölé hajolt, és megérintette Kyle homlokát.

Kyle kinyitotta a szemét, és a homlokát ráncolta, amikor meglátta Nicole-t.

Ahogy anya és fia tekintete találkozott, Nicole-t vegyes érzelmek árasztották el.

A gyötrelem leírhatatlan volt.

– Hol fáj, Kyle?

– Ki vagy te? – Kyle nagy szemekkel meredt rá.

Minden nőnek, aki a villába érkezett, vastag smink borította az arcát, de ez a hölgy nagyon különbözött a többiektől, mivel csak leheletnyi sminket viselt.

Ráadásul a bal arcán volt egy halvány, körömnyi méretű, vöröses folt.

A nő nem volt kifejezetten szép, de volt benne valami furcsán ismerős.

– Orvos vagyok, és azért jöttem, hogy meggyógyítsalak.

Tekintete elkomorult, miközben gyengéden kitapintotta a fiú pulzusát.

A fiú szívveréséből arra következtetett, hogy a gyomra és a tüdeje túl gyenge a korához képest.

– Kyle nemrég megint vért köhögött fel, Dr. Tussaud. Mi a csuda történik?

– A szervezete le van gyengülve. Ezért köhögött fel vért az imént. Ez gyakran összefüggésben áll az emésztő- és légzőrendszerrel, és ezúttal a gyomra volt az oka. Így hát fokozottan ügyelni kell az étrendjére. Akupunktúrás kezelést fogok rajta alkalmazni, majd írok fel neki egy receptet. Ezután kérem, gondoskodjanak az állandó, éber felügyeletéről.

– Rendben.

Blake válaszát hallva Kyle hisztizni kezdett.

– Nem akarok semmilyen akupunktúrát! Nincs szükségem kezelésre, mert teljesen jól vagyok! Vigyék el innen!

Evan, aki idáig csendben maradt, végül megszólalt. – Viselkedj, Kyle!

Bár parancsot adott a fiúnak, a hangjában volt egy cseppnyi sajnálat.

Nicole egy pillantást vetett rá, mielőtt Kyle felé indult volna néhány hosszú, vékony ezüsttűvel.

Ekkor Kyle újabb patáliát csapott, mielőtt a nő még csak hozzáért volna.

– Nem! Nem vagyok beteg! Nem akarok akupunktúrát!

– Ebből elég, Kyle!

Evan hirtelen kiáltására a beteg gyermek könnyekben tört ki. – Anyu! Anyut akarom...

Nicole azonnal úgy érezte, mintha egy láthatatlan kéz szorítaná össze a szívét. Annyira fájt, hogy az arckifejezése egy pillanat alatt eltorzult.

– Anyu! Anyu! Anyut akarom!

Kyle. Drága Kyle-om...

Abban a pillanatban, a gyermek sírásának hallatán Nicole többé nem tudott uralkodni magán. Remegő kezekkel nyúlt Kyle karja felé.