**Margot szemszöge**

Az idő telt, én pedig gondoskodtam róla, hogy ma egy fehér trikót vegyek fel, és semmiképp se azt a sportmelltartót, ami előző nap majdnem vérfürdőt okozott...

Sehol Coban.

Sehol az őrök.

Fogalmam sem volt, mennyi az idő.

Sehol a reggeli.

Fel-alá járkáltam a cellában, a szorongásom úgy ölelt körül, mint egy második bőr.

Mi van, ha ma is magánzárkába csukják? Vagy ami még rossz