**Margot szemszögéből**

A menza a szokásos, tompított ebédidői káosszal zúgott, de a mai nap… más volt.

A sorban előttünk álló csoport ismeretlen volt – nem az a mentazöld páros az előző éjszakáról, és nem is bárki más, akit azonnal felismertem volna. Cara és Leo ebédje következett. Más párok. Új arcok.

Ez önmagában vagy tíz százalékkal oldotta a mellkasomban szorító érzést. Semmi rosszalló tekint