**Coban szemszöge**

Miután a nőket elszállították a buszokkal, csend vette át a helyüket, és napok óta először éreztem úgy, hogy az udvar mozdulatlan.

Túlságosan is mozdulatlan.

Kint ültem Leóval, hogy levegőzzünk…

Egy vizespalackot tartottam a kezemben, rendszeresen összepréseltem, hogy eltereljem a figyelmemet…

Ugyanez a kéz tartotta Margot-t előző éjjel.

Ugyanez a kéz fonódott a dereka köré, és