Gabe-et királyként fogadták egy peremig töltött, cseresznyeillatú borral teli aranykehellyel és egy olyan válogatással a legfinomabb szivarokból, amilyeneket még sosem láttam. Ezeket gyakran bármely falka vezetői szívták – beleértve az egykori alfámat is, aki nem volt hajlandó semmi mást elszívni, amiben nem voltak a jellegzetes, napon szárított levelek. Arra is emlékszem, hogy mondott valamit a k