Az ismétlődő sértések végül felőrölték a férfi önuralmát. Hideg, örömtelen nevetés tört fel belőle. A keze ismét a nő nyakára tévedt, de ezúttal olyan hamis, kegyetlen gyengédséggel, ami rémisztőbb volt, mint a dühe.

Berántotta a liftbe, a karja szorított, mint a vaspánt. "Spórolj a benzinnel, bébi. Így vagy úgy, de te fogod kihordani a gyerekemet. És egy életen át velem maradsz."

Hideg rettegés,