Mit keres itt Alec?

Beszélgetésük hirtelen megszakadt. Alec szúrós tekintettel fürkészte Jennyt és Stephanie-t, eltökélve, hogy kideríti, miről beszéltek. Ekkor megérkezett a lift, és halk csengése megtörte a csendet.

Jenny, aki meglehetősen gyors észjárású volt, sietve berángatta Stephanie-t a liftbe. Menekülni akart előle, de Alec határozott léptekkel követte őket a fülkébe.

– Akkor mondja csak el, miben volt hozzám olyan nagylelkű? Mit kellett volna kérnie tőlem? – kérdezte tekintetét Stephanie-ra szegezve. Könnyed hangvétele ellenére szavai félelmet parancsoltak.

Bűntudattól telve, Stephanie nyelt egyet. Azonban belegondolva úgy döntött, hogy semmi rosszat nem mondott, hiszen Alec méltatlanul bánt Jennyvel a házasságuk alatt.

Épp mielőtt megszólalt volna, Jenny előrelépett, és átvette a szót: – Nos, Faust úr, miután Stephanie megtudta, hogy én operáltam meg Lawrence kisasszonyt, úgy érezte, hogy több kártérítést kellett volna kérnem öntől, és csak ezért mondta, amit mondott.

– Azt akarja mondani, hogy túl keveset adtam? – kérdezte a lány felé fordulva. Hangjában fenyegető él rejtőzött.

– Természetesen nagyon sokat adott. – Jenny megrázta a fejét, erőltetett mosolyt préselt az arcára, majd hozzátette: – Az én hibám, hogy nem tettem számára egyértelművé, ezért nem tudja pontosan, mennyit is kaptam öntől.

– Valóban? – Alec Stephanie-ra meredt, láthatóan nehezen hitte el a magyarázatot.

Stephanie vette Jenny jelzését. Bár nem értette, mi folyik itt, egyetértően bólintott: – Igen.

– Csak emiatt akar megverni? – Alec homlokán mély ránc jelent meg.

Stephanie bűntudatosan lesütötte a szemét.

– Csak bolondozott, ne vegye a szívére – magyarázkodott Jenny, miközben magában a balszerencséjét átkozta, amiért pont akkor futottak bele Alecbe, amikor róla pletykáltak.

A férfi figyelmen kívül hagyva őt, hosszan meredt Stephanie-ra, majd megkérdezte: – Ön Charles Walker lánya?

Stephanie bólintott, meglepődve, hogy Alec felismerte.

– Nagyon jó, meg fogom jegyezni magát – mondta. Ebben a pillanatban a lift megérkezett az első emeletre, és ő kilépett rajta.

Stephanie érezte, hogy a térdei megkocsonyásodnak. Ha Jenny nem kapja el időben, a földre rogyott volna.

– Végem van. Csak nem állna bosszút apám cégén emiatt, ugye?

Jenny Alec távolodó alakját elnézve megrázta a fejét.

– Nem hiszem. Nem ennyire gyerekes.

Mivel ugyanazt gondolták, Stephanie visszanyerte a lélekjelenlétét, majd megkérdezte: – Mi történt köztetek? Nem tudja, hogy ki vagy?

A liftben töltött rövid idő alatt Alec úgy tűnt, képtelen kihámozni a beszélgetésükből a lényeget. Stephanie számára ez volt a legkézenfekvőbb magyarázat.

– Igen, nem tudja. A házasságkötésünk óta nem is találkoztam vele – válaszolta Jenny. – A válásunk másnapján keresett fel, és megkért, hogy műtsem meg a szeretőjét. Mondhatom, teljesen ledöbbentem, amikor ez megtörtént.

– A szeretőjét? – Stephanie figyelme azonnal a történetre szegeződött. – Mesélj el minden szaftos részletet!

Jenny rögtön elmesélt mindent Faye műtétjéről, majd sóhajtva hozzátette: – Őszintén remélem, hogy nem találkozom vele többé.

– Nem hiszem, hogy ez így lesz – mondta Stephanie egy kicsit túlzott kárörömmel a hangjában. – Gondolj csak bele. Miért pont itt bukkant fel?

Jenny elnémult. Hogyan köthetett ki ugyanabban a lakóparkban, ugyanabban az épületben, sőt ugyanazon az emeleten, mint ő? Parrington mégiscsak hatalmas város volt.

Lehetne ennél rosszabb is a szerencséje?

Stephanie vállon veregette őt, és gúnyosan elmosolyodott: – Biztos a sors akarata! Talán ez egy jel, hogy újra össze fogtok házasodni, vagy ilyesmi. Nagyon kíváncsi lennék, hogyan reagálna, ha megtudná, hogy te vagy az exfelesége. Te jó ég, annyira kísértésbe estem, hogy elmondjam neki az igazat.

– Meg ne próbáld! – forgatta a szemét Jenny ingerülten.

...

Másnap Jenny a megszokott rendben ment dolgozni. A nap első feladata egy műtét volt, így egész nap el volt havazva. Mire az összes betervezett operációval végzett, egy tucat nem fogadott hívást talált Stephanie-tól. Egy kissé nyugtalanul azonnal visszahívta barátnőjét.

– Istenem, mennyire vagy elfoglalva? – kérlelte Stephanie amint létrejött a kapcsolat.

– Mi történt? – kérdezte Jenny.

– Az a rohadék Alec! – kiáltotta Stephanie, majd vett egy mély lélegzetet, mielőtt folytatta volna. – Felmondta az üzletet apám cégével.

Ez váratlanul érte Jennyt.

– Kizárt dolog...

– Épp most beszéltem apámmal telefonon, és attól tart, hogy megbántotta Alecet. Nem is sejti, hogy én voltam az, aki magára haragította!

Stephanie nem mert elmondani apjának az igazat, nehogy agyonverjék.

Jenny felismerve a helyzet súlyosságát, így szólt: – Ne aggódj, átmegyek hozzád, és kitalálunk valami megoldást.

– Ne gyere át. Találkozzunk a Faust Csoport bejáratánál – mondta.

– A Faust Csoportnál?

– Hát persze! Bocsánatot kell kérnem tőle – válaszolta szinte sírva. – A Faust Csoport apám legnagyobb ügyfele. Ha elveszítjük őket, apám cége csődbe mehet.

– Rendben, azonnal ott vagyok.

Bár Jenny legkevésbé sem akart találkozni Aleccel, tudta, hogy mindez miatta kezdődött, ezért tennie kellett valamit.

Amint a hívás befejeződött, Jenny átöltözött, leintett egy taxit, és a Faust Csoporthoz sietett, hogy a bejáratnál találkozzon Stephanie-val.

Ketten együtt léptek be az épületbe, de a recepciós azonnal megállította őket.

– Van időpontjuk? – kérdezte a recepciós.

– Nincs – rázta meg a fejét Stephanie –, de sürgős dolgom lenne Faust úrral. Kérem, segítsen.

– Sajnálom, időpont nélkül nem engedhetjük fel önöket – válaszolta a recepciós hideg mosollyal.

Nem voltak hajlandóak feladni, ezért úgy döntöttek, a földszinten várják meg; biztosak voltak benne, hogy Alec előbb-utóbb lejön.

Az elnöki irodában Vincent fogadott egy hívást, majd rápillantott a teendőibe temetkező Alecre. Némi habozás után megszólalt: – A Walker család lánya és Dr. Walter lent vannak, Faust úr. Azért jöttek, hogy...

Alec mormogva nyugtázta, de fel sem nézve lapozgatta tovább a dokumentumait.

Vincent nem tudta eldönteni, mit akart ezzel Alec kifejezni, de nem mert kérdezni, sem többet mondani. Ehelyett így szólt: – Faust úr, tényleg fel akarja függeszteni a Walker családdal kötött üzletünket?