VENUS

Vettem egy mély lélegzetet, és közelebb hajoltam a tükörhöz, elsimítva a rúzs széleit. A szín pontosan illett az arcomon még mindig virágzó forrósághoz.

Szedd össze magad, Venus Astor. Mi a fene volt ez odakint?

A csók. A tömeg. A tekintetek. És a bőröm alatt még mindig kúszó, lassú, megfontolt, ignorálhatatlan sajgás. Jézusom, ezt teszi az emberrel az önmegtartóztatás? Nem hiszem el,