Koppints az oldalra a gyors menü megnyitásához

VENUS

A vonal egy pillanatra elnémult, majd:

– Helló újra, legdrágább Venusom.

A mellkasom összeszorult. A hang selymes volt, mint üvegre öntött méz, de alatta éles. Gerald.

Ujjaimmal erősebben szorítottam a telefont. – Mit akarsz?

Halk kuncogás kúszott végig a vonalon, jéghideg futott végig az ereimben. – Egyenesen a tárgyra. Pont úgy hangzol, mint ő, amikor sarokba szorítanak. De nem a