Koppints az oldalra a gyors menü megnyitásához
VENUS
A vonal egy pillanatra elnémult, majd:
– Helló újra, legdrágább Venusom.
A mellkasom összeszorult. A hang selymes volt, mint üvegre öntött méz, de alatta éles. Gerald.
Ujjaimmal erősebben szorítottam a telefont. – Mit akarsz?
Halk kuncogás kúszott végig a vonalon, jéghideg futott végig az ereimben. – Egyenesen a tárgyra. Pont úgy hangzol, mint ő, amikor sarokba szorítanak. De nem a