ROSEMARY

Két éjszaka. Csak ennyi kellett ahhoz, hogy minden darabjaira hulljon.

Két éjszakával ezelőtt az élet még kezelhető volt. Töredezett, igen. Zűrös, mindig. De együtt voltunk, még mindig ringattuk magunkat abban az illúzióban, hogy a legrosszabbon már túl vagyunk. És most…? Most néztem, ahogy az egész káoszba vérzik, egy kórházban állva, ahol túl sok ember, akit szeretek, harcolt a tes