*Rory*

„Úgy hallottam, van egy új kóborunk.”

Mona suttogása súrolta a fülemet, ahogy átvágtunk a gyakorlómezőn. Hangjában egyenlő arányban keveredett a kíváncsiság és a csibészség. A reggel elég hűvös volt ahhoz, hogy látszódjon a leheletem. A levegő az égett fém éles illatát hordozta – azt a szagot, amely mindig Vallin elemi óráit követte.

Összeráncoltam a homlokom. „Kóbor?”

„Így hívják” – mondta