"Zárjátok be. Csak az igazságot akarom!" Kyle Longman dühöngött, a fogát csikorgatva. Aztán durván a földre taszította Alice White-ot.

Kyle fekete, méretre szabott öltönyt viselt, megjelenése kifogástalan és kimért volt. Arca rendkívül finom vonású, mégis érzelemmentes maradt. Ajkait szigorú vonallá préselte, szemei telve voltak jéghideg fagyossággal.

Alice-t teljesen felkészületlenül érte a mozdulat, elvesztette az egyensúlyát, és a földre zuhant. Nekicsapódott a falnak, és a homlokán lévő sebből kiserkent a vér!

De Alice nem törődött a sebbel. Csak mászott Kyle felé, és kinyújtotta a kezét. Megragadta a férfi nadrágját, és könyörgött: "Kye, nem én tettem. Nem én voltam. Hinned kell nekem. Én nem..."

Alice úgy érezte, a szíve ezer darabra törik. Kyle, az ő Kyle-ja, még sosem bánt vele ilyen könyörtelenül.

Három éve voltak szerelmesek. Senki sem választhatta el őket egymástól. Az emberek szemében ők voltak az égben köttetett páros.

Valójában a férfi épp tegnap kérte meg a kezét.

A mai napig még a legapróbb vágás az ujján is aggodalommal töltötte el a férfit. Most pedig a vér egyre csak ömlött a sebéből, de a férfi arckifejezése olyannyira közömbös volt!

Kyle türelmetlenül felemelte a lábát, és elrúgta magától Alice-t.

Alice nyomorúságosan a hasához kapott, a könnyek pedig patakokban folytak az arcán.

Kyle, az ő Kyle-ja, egy teljesen más emberré vált!

"Utánajárok ennek az incidensnek. Vigyétek el" – mondta Xavier Longman, Kyle asszisztensére, Chase Lee-re pillantva.

A testőrök azonnal Alice felé indultak, miután Chase rájuk pillantott. Megragadták Alice karját, és ellenállásával nem törődve kirángatták a szobából.

Alice-nek esélye sem volt megvédeni magát.

Ebben a pillanatban senki sem figyelt a sarokban álló nőre. De aztán Iris White, Alice nővére, gonosz mosolyra húzta a száját.

Megcsinálta.

"Pah! Alice White, itt a vége a boldog életednek..." – gondolta magában Iris.

Alice-nek fogalma sem volt, hová vitték a testőrök.

Egy komor szoba volt. Minden lámpa le volt kapcsolva. Az egyetlen fényt a falon lévő négy fáklya adta, ami bevilágította a helyiséget.

Egy testőr a vaszékhez szorította Alice-t. A csuklóját és a bokáját ujjnyi vastag láncok kötözték meg. Alice mozdulni sem bírt.

A láncok csörgése oly könyörtelenül hangzott, hogy Alice-t kiverte a hideg veríték.

Felnézett, próbálta jobban szemügyre venni a szobát. A helyiség tele volt kínzóeszközökkel.

Ez egy kínzókamra volt...

Alice azonnal felismerte a veszélyt. Felemelte a hangját: "Mit akartok tenni velem? Hol van Kyle? Látni akarom!"

Alice próbálta kiszabadítani magát, de a láncok túl szorosak és masszívak voltak ahhoz, hogy egy hozzá hasonló karcsú lánynak esélye legyen a menekülésre.

A láncok csúnyán felsebezték a bőrt a csuklója és a bokája körül. Minden tiszta vér volt.

Az Alice-szel szemben ülő, testes testőr szenvtelenül így szólt: "Mr. Longman parancsa. Tudni akarja, ki áll mindennek a hátterében. Jobb, ha együttműködsz velünk, mert nem hiszem, hogy el tudod vinni a balhét!"

Alice-nek úgy tűnt, ismeri valahonnan ezt az embert... Igen! Találkozott már vele korábban Kyle házában.

Ez valóban Kyle parancsa volt.

Nem hitt neki. Sőt, mi több, még azt is eltervezte, hogy erőszakkal csikar ki belőle vallomást!

Ennyire megbízhatatlan volt a férfi szemében?

"Senki sem állt semmi mögött. Nem én tettem." Alice üres tekintettel rázta a fejét, mindent tagadva.

"Sosem próbáltam bántani Mrs. Longmant! Megmondhatod Kyle-nak; tőrbe csaltak!"

Aztán Alice visszaemlékezett a kórházban történtek részleteire...

A saját nővére mártotta be. Most mindenki azt hitte, hogy ő akarta bántani Kyle édesanyját.

Alice minden tőle telhetőt megtett, hogy megmagyarázza a helyzetet, de Kyle még csak a hangját sem akarta hallani!

A családtagja csőbe húzta. Eközben a férfi, akit a világon a legjobban szeretett, kételkedett benne!

Alice-t elöntötte a bánat. Miért fordult a feje tetejére a világa egyetlen éjszaka alatt?

A gyűrűsujján lévő gyémánt még mindig fényesen ragyogott. Kyle húzta az ujjára. Mindenki szeme láttára megígérte, hogy örökké szeretni fogja és gondoskodik róla!

Abban a pillanatban mindenki irigykedett rá. Végtére is, a világ legjobb férfija szerette őt olyan mélyen!

Abban a pillanatban ő volt a legboldogabb lány a világon!

De a boldogság oly tiszavirág-életűnek tűnt...

Egy nappal később a férfi, akit annyira szeretett, a szakadékba taszította...

"Nos, azt hiszem, itt az ideje, hogy megleckéztessünk. Máskülönben nem mondod el nekünk az igazat, ugye?" A testes testőr a segédjére pillantott. A segéd ekkor levett egy doboz tűt a polcról, és átnyújtotta neki.