Koppints az oldalra a gyors menü megnyitásához

Alice a tűket bámulta, hideg verítékben fürödve.

Mindegyik tű több mint egy hüvelyk hosszú volt.

"Nem én tettem! Mondjátok meg Kyle-nak! Látni akarom! Nem fogja megengedni nektek, hogy így bánjatok velem!" – kiáltotta Alice reményvesztetten, könny áztatta arccal.

Nem tudta elhinni, hogy Kyle így bánik vele.

Hogyan tagadhatta meg, hogy meghallgassa a magyarázatát, és hogyan ítélhette halálra?

Még tegnap is olyan édes párt alkottak. Ő volt a férfi szeme fénye. Hogyan bánhatna vele ilyen kegyetlenül egy olyan gyengéd, szerető férfi, mint Kyle?

Alice szeme könnybe lábadt. Nem tehetett mást, csak nézte, ahogy a tűk áthatolnak a bőrén a combjában.

A testőr olyan brutális volt, hogy a tű több mint fele már Alice húsában volt.

"Ah... Ah!!! Ó, nem...!" – kiáltott fel Alice siralmasan. Arca azonnal falfehérré vált.

A fájdalom a combjában olyan éles volt, hogy Alice nem bírta abbahagyni a rángatózást.

A vér megállíthatatlanul ömlött, pillanatok alatt vörösre festve fehér nadrágját.

Alice hisztérikusan kiáltozta Kyle nevét.

"Kye, ments meg!"

"Kye, ments meg!"

Sikolya egyre nyomorúságosabbá vált.

Sírása egyre szánalmasabb lett.

Alice nem tudta, hogy Kyle pont a szomszéd szobában lévő monitor előtt áll, és figyeli őt. Az ő Kyle-ja nem fog a megmentésére sietni! Mert a kínzás az ő ötlete volt!

Kyle ráncolta a szemöldökét, a szemei pedig véreresek voltak. A levegő körülötte hidegnek és könyörtelennek tűnt.

Chase már oly sok éve dolgozott Kyle-nak, de ez volt az első alkalom, hogy ilyennek látta a férfit.

Amikor minden bizonyíték Alice-re mutatott, Kyle egy szót sem szólt, csak olyan szorosan ökölbe szorította a kezét, amennyire csak tudta.

Chase tudta, hogy ez a vihar előtti csend.

Kyle tiszta szívből gyűlölte a lányt.

De vajon mély szerelem nélkül létezhet mély gyűlölet?

Kyle nem Alice-t büntette. Helyette önmagát büntette. Amikor Kyle látta Alice-t szenvedni, megszakadt a szíve.

Másrészről, Alice combjai elzsibbadtak a fájdalomtól. A combjaiban lévő fájdalomhoz képest a szívében lévő fájdalom még élesebb volt.

Ha nem Kyle parancsa volt, ki bánt volna így vele?

Ki mert volna így bánni vele?

Ő volt a White család második lánya, Aurora City egyik legtekintélyesebb hölgye.

Ő volt Kyle életének szerelme.

Alice már nem is tudta megszámolni, hány tű volt a combjaiban, a nadrágja csurom vér lett. A fehér nadrág már teljesen vörössé vált. A látvány rendkívül felkavaró volt.

Alice fokozatosan elvesztette az eszméletét, de folyamatosan azt mormolta: "Nem én voltam... Nem én tettem..."

Aztán Alice elvesztette az időérzékét, és végül elájult a fájdalomtól...

Álmában valaki gyengéden simogatta az arcát. Alice-nek oly ismerős volt ez az érzés. Amikor kinyitotta a szemét, Kyle volt az.

"Kye, azért vagy itt, hogy kihozz innen. Végre megtudtad az igazat, hogy nem bántottam az édesanyádat, ugye?" Alice reszketve próbálta összeszedni magát, és átölelte Kyle-t.

Így folytatta: "Kérlek, vigyél el máshova. Ez a hely olyan csontig hatolóan hideg. Még tűkkel is bökdöstek. Olyan nagy fájdalmaim vannak most. Annyira félek..."

Alice rosszul érezte magát. Korábban a mai nap folyamán kapott egy sms-t Mrs. Longmantől, melyben meghívta őt vacsorázni egy étterembe.

A fellegekben járt, azt gondolva, hogy Kyle édesanyja végre rábólintott a házasságukra. Hamarosan Kyle felesége lesz. Az étterembe menet már el is kezdte elképzelni, hogyan fog kinézni a menyasszonyi ruhában.

De amint Alice belépett az étterembe, csak azt látta, hogy Mrs. Longman súlyosan megsérült, és válságos állapotban van. Később jött rá, hogy a nővére csőbe húzta, Kyle pedig még a testőreit is arra kérte, hogy kínozzák meg. Így most sebek borították az ajkait.

Teljesen kimerült a mai napon. Kétségbeesetten szüksége volt Kyle vigasztalására. Vágyott a férfi gyengéd ölelésére.

De Kyle lefejtette Alice ujjait, és ellökte magától. Aztán durván megragadta és meghúzta a haját, arra kényszerítve a lányt, hogy felnézzen rá.

"Ah! Fáj!" Alice úgy érezte, mindjárt letépik a fejbőrét, a szeme pedig megtelt könnyel.

Kyle mellkasa összeszorult, ahogy Alice véres lábait és könnyes, falfehér arcát bámulta.

Aztán közelebb hajolt, és egy jéghideg csókot nyomott az ajkára.

Ez a csók egyáltalán nem hasonlított azokra a szenvedélyes csókokra, amelyeket korábban váltottak.

Alice kénytelen volt elfogadni.