Christian mellkasa felemelkedett, majd lesüllyedt, ahogy vett egy mély lélegzetet. – Pontosan ezt is mondhatod neki – felelte. – Később, ha gondolod. Gyanítom, hogy ma reggel elvonulnak a világ elől, de teára meglátogathatnánk őket.

Bólintottam a mellkasán, és kissé hátradőltem, hogy megtöröljem a szemem. Ekkor a tekintetem megakadt a holdkő gyűrűn, amely még mindig újnak és becsesnek tűnt az ujja