Lucien nézőpontja

Azt hittem, a lelkem már elrohadt, ott nyugszik a föld alatt Riley mellett. Napok, talán hetek óta nem voltam több puszta, üres buroknál. Farkasom nyughatatlanul portyázott mellkasom sötétjében, de még ő sem tudott felébreszteni a gyász ködéből.

Kezemben a hímzés pihent, melyet egykor ő érintett, lágy selyemszálak a bőrgesztenyés ujjaim alatt. Úgy kapaszkodtam belé, mint fuldokló