– Vajon ők… – A gondolattól is felfordult a gyomrom. – Hozzáértek?

– Nem hiszem, legalábbis nem úgy – mondja nekem Damien. – Olyan kíméletesen kérdeztem, ahogy csak tudtam, többféleképpen is. A legtöbb, amit szerintem tettek, hogy nézték, ahogy kutyaként mászik körbe, és egy tálból lefetyeli a vizet. Ételt dobáltak neki. A hidegben altatták. Bár volt rajta néhány zúzódás.

– A szülei?

– Nem voltak