Ismeretlen nézőpont

– Igen? – motyogom, megforgatva a bort a poharamban, mielőtt egy jókorát kortyolnék belőle. Hosszú napom volt, és nem hiányzott még egy idióta az életembe.

Odalépked hozzám, mint egy elveszett bárány. Sötét haja egy nagy kóceráj, úgy is nézett ki, és olyan szaga is volt, mintha hetek óta nem látott volna zuhanyt.

– Jobb, ha elkezdesz beszélni, ha már ezzel a bűzzel behatolsz a