Kizökkentem a gondolataimból, amikor egy öltönyös férfi közeledett felénk. Ő lehet anyám vőlegénye. Azt kell mondanom, hogy elég fiatalnak tűnt a korához képest, és még mindig meglehetősen fittnek látszott. Az öltönye drágának tűnt, de a mosoly, ami az arcán ült, nagyon meleg és őszinte volt.

– Köszönjük, hogy meghívtál minket vacsorára. Ő a lányom. Sajnálom, korábban nem volt alkalmam bemutatni t