Koppints az oldalra a gyors menü megnyitásához
Végigsimítom az ujjamat az arcán a sírkövön. – Tényleg ennyire szerethetetlen vagyok? Mi a baj velem? Miért találja mindenki olyan könnyűnek, hogy csak úgy félredobjon és elsétáljon tőlem? – csuklom, és megrázom a fejem. – Annyira dühös vagyok magamra, mert tudtam, hogy ez fog történni, de nem gondoltam volna, hogy ennyire fog fájni. – Keserűen felnevetek, és letörlöm a könnyeimet. – Megérdemlem e