Csak ennyi telt el, de nekem négy évnek tűnik. Ez a ház túl csendes nélkülük, a csend fülsiketítő, és úgy érzem, lassan megfulladok. A telefonom hirtelen megcsörren, összerezzenek, és felkapom a dohányzóasztalról – ismeretlen szám. Megnyomom a zöld gombot, és sietve felveszem, a szívem hevesen ver. "Halló?"

"Jó reggelt, Mr. Hoult. A chathami rendőrőrstől hívom." A pulzusom felgyorsul. Ó, Istenem.