RHEA

Az idő múlik, a fájdalom sosem csillapodik.

Hasogat a hátam, sajog a testem, és nem tudok levegőt venni anélkül, hogy ne érezném a kést a gyomromban.

Alig bírom megtartani az ezüstkést, az ujjaim túlságosan csúsznak a vértől, de folyamatosan próbálom kihúzni magamból azt az átkozott dolgot.

Újra megpróbálom. Nincs más választásom. A testem nem gyógyul elég gyorsan ahhoz, hogy magától kilökje