Aria szemszöge

Az erdő zúgott körülöttünk, tele volt roppanó ágakkal, kiálló gyökerekkel, valamint a vér és a félelem fémes szagával. A tüdőm égett, a lábam lángolt, Lyra mégis a bőröm alatt áramlott, nyers erővel tekeredve és nyújtózva, gyorsabban hajtva előre, mint amit emberileg – vagy farkasilag – lehetségesnek tartottam. Lucien mellettem futott, minden izma megfeszült, aranyszínű szeme ragado