Túl sok gondolat.

A folyosó fénye halvány volt, épp csak annyira, hogy mindent abba a lágy, aranyló ragyogásba vonjon, amitől a hely jobban otthonnak érződött, mint bármi más ezen a világon. És ott volt Elias, a szemközti falnak támaszkodva, két sörrel a kezében, sokatmondó félmosollyal az arcán.

Az egyiket felém nyújtotta. – Gyerünk, testvér – mondta. – Ideje egy kicsit elengednünk magunkat.

Pisl