Julian szemszöge

Abban a pillanatban, ahogy a szavak elhagyták a számat – induljunk most azonnal –, megdermedtem. Nem. Nem így.

Caspian felé fordultam, aki a Bétám, a fegyvertársam volt, és feltettem neki a kérdést, ami már amúgy is mardosta a farkasomat. – Nézz rám. Úgy nézek ki, mint aki alkalmas arra, hogy üdvözöljön egy kölyköt? Úgy nézek ki, mint egy Alfa, vagy mint egy félig éhen halt árnyék