Pontosan ugyanolyan stílusban rontok be az ajtaján, ahogy Sylasnál tettem. Kavros már vár rám, Lyra az ölében játszik. Ezúttal felkészültem. Tudom, hogy harcolni jöttem.

– Ez mégis mi a franc volt? – támadok rá.

– Isten hozott újra – húzza el a száját Kavros keserűen. – Volt időd elgondolkodni a vétkeiden?

– Vétkeimen? – nevetek fel gúnyosan. – Nem látok semmi elcseszett hibát abban, amit tettem!