Viktor szemszöge

A csarnok csendes, de ez nem jelenti azt, hogy a munka megállt volna, még mindig folyik.

Tekercsek és jelentések hevernek előttem kinyitva a kőasztalon. A tinta sokukon még épphogy csak megszáradt, és a levegőben sűrűn gomolyog a viasz és a pergamen illata.

A szemem sajog az olvasástól, a kezem pedig meg-megrándul a késztetéstől, hogy valami mást is tegyek annál, minthogy csak a n