ELARA

– Olyan jó volt a mai óra, nem? – mondta Carys, karjait szélesre tárva, miközben a Dahliáért és értem várakozó autó felé sétáltunk. Dahliáról jut eszembe, a tekintetem körbe-körbe járt, őt keresve. A szívem hirtelen kalapálni kezdett, amíg meg nem láttam őt az autó közelében, amint korabeli lányokkal beszélgetett.

Kiengedtem egy levegőt, amiről nem is tudtam, hogy benn tartottam.

– …Igen, ig