ELARA

— Kérlek, nézz rám, kicsim. Kérlek — hajtogatta folyton. De hogy tehetném?

Hogy tudnék rá nézni?

Már az arca látványától is sajgott a mellkasom, mintha nem kapnék levegőt.

Hogy tehetett ilyet?

Valericának lenne igaza mindvégig?

Sosem szeretett igazán?

Előrelépett, és lassan letérdelt elém, a kezét a lábamra tette. Ellöktem.

A plafont bámultam, küzdve a feltörő könnyekkel.

— Ígérem, nem akkor