Evelina

A lift tovább ereszkedett, minden egyes emelettel magasabbra kúszott bennem a szorongás.

Alaric mellettem állt, kölnijének illata betöltötte a szűk teret, megnehezítve a tiszta gondolkodást. A jelenléte mindig elhomályosította az ítélőképességemet, elfeledtetve velem, miért is kellene távolságot tartanom.

„Csendes” – jegyezte meg, szemeit a fogyó emeletszámokra függesztve.

„Csak azon tűnőd