ELOWEN

Az utcák csendesek, ahogy Gresia álnevét kiáltom. A hang visszaverődik a város szélén álló házak faláról. A városközponthoz képest ez a rész mentes az élettől, leszámítva a macskaköveken és téglafalakon felfutó gyomokat.

Elhaladok a régi házunk mellett, a város legszélén lévő kis utcában. Az erdő gyakorlatilag a hátsó udvarunkban kezdődött. Hat hónap után sem mentem be. Nincs odabent semmi,