VOKAR

Az ajtó megcsörren, amikor átlököm magam rajta, és kiviharzom a szalonból. A kis doboz a kezemben van, benne a két gyűrűvel. A fejemben abszolút csend honol, minden hívásom visszapattan.

*„Gresia?”* – szólítom meg újra, de a neve csak visszhangként cseng az elmémben, válasz nélkül. Nincs reakció, és az első segélykiáltása óta nem is volt. Már tucatszor hívtam, de a túloldalon minden alkalomm