KAELITH.

Egy hátsó kijáraton mentünk ki, ahol egy elegáns, fekete autó várt ránk; a sofőrt nem is láttam, csak az előttem álló férfira figyeltem. Abban a pillanatban, hogy beültünk az autóba, magára húzott. A combommal közrefogtam, és üdvözöltem a mámort, amit magával hozott.

Nem volt szükségem tíz üveg whiskey-re vagy több pohár abszintra ahhoz, hogy mindent elfelejtsek; ez hatott...

Lehúzta rólam a dzsekimet, én pedig segítettem, hátranyúltam, letoltam a csuklóimról, és a földre dobtam. A szeme a melleimen pihent, a keze a karjaimon siklott lefelé. A nyaka köré fontam a karom, az egyik kezemet pedig beletúrtam az ínycsiklandó csokoládébarna hajába.

Ó, basszus, annyira jóképű volt.

Az ajkunk ismét egy bűnös csókban forrt össze. A csípőmet a lágyékához dörzsöltem, a szorítása szorosabbá vált a derekamon, a másik kezével pedig a fenekemet markolta meg.

– Basszus! – horkantott fel, ahogy a nyakamat szívta.

Hátrahajtottam a fejem, a szemem lecsukódott, ahogy a gyönyör folyói ráztak meg. A keze a hajamba túrt, miközben az ajka a kulcscsontom felé vándorolt; csókolta, szívta, és beleharapott a sima bőrömbe.

Megmarkolta a mellemet, amitől a gyönyörtől káromkodtam. Nem akartam semmilyen ruhadarabot magunk közé, de pont, amikor azt hittem, lehúzza rólam a felsőmet, az autó megállt.

Az ajtót kinyitották nekünk, én pedig rájöttem, hogy egy mélygarázsban vagyunk. A kezei el sem engedtek, és egyáltalán nem zavart, hogy az öltönyös férfi, aki kinyitotta az ajtót, ott áll. Ehelyett durván tovább csókolta a vállamat és a nyakamat, ahogy a lifthez vezetett minket. Abban a pillanatban, hogy leolvasták az ujjlenyomatát, az ajtók kinyíltak, és engem a lift falához lökött, megnyomott egy gombot, majd a csuklómat a falhoz szegezte, és az ajka ismét az enyémmel találkozott.

A szájába nyögtem, ahogy megéreztem magamon a kemény ágyékát.

Ó, basszus.

Amikor az ajtók kinyíltak, továbbra is szenvedélyesen csókolóztunk, miközben végigvezetett a folyosón, egyenesen a hálószobába.

A kezei érintése olyan volt, mintha magát a mennyországot ízleltem volna; minden logika és az önkontroll szertefoszlott. Csak őt akartam, másra nem vágytam.

A hálószoba ajtaja kinyílt, és a hűvös légkondicionáló levegője megérintette a felhevült bőrünket. Kinyitottam az ingje gombjait; meztelenül akartam.

Ennek a helynek olyan illata volt, mint neki, és imádtam.

Egy pillanatra elhúzódtam, és lenéztem az előttem álló isten teljesen tetovált testére.

Ó, basszus, egyenesen nyálcsorgató volt, az a típusú pasi, akiért én és a csajok bármikor sztriptízt nyomtunk volna.

A testének minden domborulata és íve tökéletesre volt faragva; Adonisz-öve eltűnt az öve alatt, a kezeim pedig azonnal arra vándoroltak, végigsimítva a hasizmain. A másikkal teljesen letéptem róla az inget, pont amikor megragadta a nyakamat, közelebb húzott, és ismét megcsókolt, miközben dolgozni kezdtem azon, hogy levegyem az övét.

A keze a felsőm kapcsai után nyúlt, és egy szempillantás alatt kioldotta őket.

Valaki nagyon értett ehhez.

A tekintete végigpásztázott rajtam, ahogy megragadta a melleimet, összeszorította őket, miközben egyre hevesebben csókolt. Abban a pillanatban, hogy lehúztam a cipzárját, elhúzódtam a tökéletes ajkától. Bármennyire is szerettem volna tovább csókolni, valami mást is az ajkaim közé akartam venni...

Szexin leguggoltam, miközben a tekintetemet az ő acélkék szemeire szögeztem, majd kigomboltam a nadrágját, és lerántottam. Hosszú, fekete körmeim súrolták a csípőjét, és a bensőm lüktetni kezdett, amikor megláttam a látványt magam előtt. Tinta borította a V-vonalát és a combjait, ami szétterült a csípőjén. Voltak ott szavak és idézetek a képek mellett, amiket kíváncsi lettem volna megismerni, de nem annyira, mint amennyire azt a monstrum farkat akartam látni, amivel felszerelték. Letoltam az alsógatyáját az izmos combjain.

Tökéletesen ápolt volt, pont ahogy szerettem, csak egy kis formára nyírt szőrzettel. A golyói feszesek voltak, ami pedig a farkát illeti... nem elég, hogy rohadt nagy volt, megszégyenítve mindent, amit eddig láttam, de a tengely egész alsó részén végigfutott egy piercing-létra, egészen a gomba alakú makkig. Tíz tökéletes, párhuzamos fémrúd.

Ó, Istennő.

– Mi a baj? Nem láttál még Jákob lajtorjáját?

– Nem. – kaptam magam a válaszon, miközben a kezemmel átfogtam, és simogatni kezdtem.

A feje enyhén hátrahanyatlott, de a szeme továbbra is az enyémet kutatta, ahogy kidugtam a nyelvem, és megnyaltam a makkját, ahol egy gyöngyházfehér csepp előváladék ült, arra várva, hogy lenyaljam.

– Basszus! – káromkodott abban a pillanatban, ahogy az ajkamba zártam, és elkezdtem erősebben szívni.

Sosem láttam még férfit dögösebben festeni a gyönyör mámorában, mint aki most felettem állt.

A haja már nem volt olyan sima, mint amikor először megláttam, hála annak, hogy idefelé jövet beletúrtam az ujjaimmal. Most egy szexi, forró káosz volt, amitől csak még jobban meg akartam húzni.

A szeme megtalálta az enyémet, a keze meghúzta a hajamat, ahogy egyre gyorsabban lökdöste magát a számba.

Majdnem öklendeztem, az orromon keresztül lélegezve, majd ellazultam, amikor a farka elérte a torkom hátsó részét. Az ajkaim teljesen ráfeszültek, a súrlódástól égve; hatalmas volt, és ez olyan jólesett. A teste megfeszült, ahogy egyre keményebben kezdett lökdösni, durván egészen le a torkomba nyomva a farkát. Félrenyeltem, amikor kihúzta, amitől levegő után kapkodtam, de aztán újra a torkomba döfte.

Hozzásimulva nyögtem, míg a saját pinám is többre vágyott.

Káromkodott, ahogy kihúzta, és néhány gyors mozdulattal ráélvezett a melleimre. Kidugtam a nyelvem, egyértelművé téve, mit akarok, ő pedig hozzáérintette a farkát, mire felnyögtem, ahogy megízleltem sós karamell ízű ondóját.

Ó, nem bánnám, ha ez lenne a kedvenc desszertem.

Egy szexi vigyor futott át az ajkán, majd felrántott, a nyakamat csókolva, miközben gyorsan lehúzta a nadrágom cipzárját, és egyetlen gyors mozdulattal letolta. Leguggolva lehúzta rólam a bugyit, egy pillanatra megcsodált odalent, mielőtt a nyelvével a pinaajkaim közé csúsztatott volna.

– Ó, basszus! – A fejem a mögöttem lévő falnak csapódott, és az egész testem beleremegett az elektromos gyönyörhullámokba, ahogy a nyelve a csiklómat izgatta, a golyópiercingje pedig csak tovább fokozta az élvezetet.

Ó, istennő, ez...

Felemelte a lábamat, és én szemérmetlenül átvetettem a vállán, az ujjaimat a hajába fűzve elvesztem az érintése okozta gyönyörben. Bárcsak ne mentem volna el ilyen gyorsan, szerettem volna még sokáig fürdőzni ebben az élvezetben...

Abban a pillanatban, ahogy az orgazmus utolért, elhúzódott, felállt, és a karjaiba rántott, miközben a nyelvét a számba tolta, hogy megízlelhessem a saját ízemet, ahogy a testem vonaglott az élvezettől. Alig tudtam koncentrálni, az elsöprő orgazmus utóhatása teljesen megrázott.

Levegő után kapkodtam, ahogy belé kapaszkodtam.

A kezei a fenekemre simultak, erősen megszorítva, miközben felemelt. A lábaimmal átkulcsoltam a derekát, és éreztem, ahogy a farka a pinámnak súrlódik; egy veszélyes áramütés futott végig rajtam.

A falhoz nyomott, pont amikor belém hatolt.

Felszisszentem; éreztem a nyomást, ahogy valami ilyen rohadt nagy dolog volt bennem.

A francba, a dildóm ehhez képest semmi.

– Basszus! – nyögtem fel, a fejemet a nyakába fúrva.

– Még jó, hogy nem vagy szűz. – suttogta rekedten, ahogy keményen és gyorsan baszni kezdett.

A nyakamat csókolta és rágcsálta, erősen szívta, ezzel tovább növelve az általam érzett eufóriát. Képtelen voltam reagálni, még akkor is, amikor valahogy az ágyon kötöttünk ki, a kezei mindenhol rajtam voltak, miközben eszméletlenre dugott. Semmi másra nem tudtam koncentrálni, csak a pillanat tiszta mámorára.

Ez maga volt a mennyország.

– Basszus! – horkantott fel.

El akar húzódni?

Nem voltam benne biztos, de nem akartam, hogy eltávolodjon.

A kezem a hajába fonódott, és a saját lökéseimmel válaszoltam az ő erőteljes, brutális csapásaira, minden alkalommal mélyen magamba zárva. A piercingjei csak fokozták a gyönyört, amit belém plántált.

– Erősebben, bírom. Ne fogd vissza magad! – nyögtem fel, ahogy éreztem, hogy a nyomás eléri a pattanáspontot.

Engedelmeskedett; keményebben és gyorsabban baszott, mint azt valaha is lehetségesnek tartottam volna. Gyönyörömben sikoltottam, képtelen voltam visszafogni magam.

A tiszta eksztázis nyögése hagyta el az ajkamat, és éreztem, ahogy valami beleváj a nyakamba, a gyönyör és a fájdalom újabb hullámát küldve végig rajtam.

Ő... megjelölt engem...

Nem érdekelt, ez a gyönyör... egy újabb nyögés hagyta el az ajkamat, ahogy ívbe feszítettem a nyakam, jobb hozzáférést biztosítva neki.

Hörgött, ahogy durván belém hatolt; a fogai teljesen a bőrömbe mélyedtek, elindítva a kielégülésemet, én pedig felsikoltottam a vágytól, a hátam ívben elemelkedett az ágyról.

A szemem fennakadt, és a látásom elsötétült, ahogy a legintenzívebb, észbontó orgazmus felemésztett. A kötelék megerősödött, és úgy éreztem, mindjárt elájulok.

Hallottam a nyögését, ahogy néhány durva lökéssel elment, a nedveink összekeveredtek, a testünk pedig kezdett lenyugodni a csúcsról.

– Basszus.

Ez harag volt?

Túlságosan szédelegtem, hogy koncentrálni tudjak, de elfordítottam a fejem, hogy ránézzek.

A nyakamat nézte, és hirtelen rájöttem, hogy megjelölt.

Istennő, meg vagyok jelölve.

– Semmi baj. – mormoltam zihálva, azon tűnődve, vajon azért reagál így, mert úgy jelölt meg, hogy meg sem kérdezte.

A jégkék szeme konfliktust tükrözött, de én túl fáradt voltam... Hagyva, hogy a sötétség üdvözöljön, éreztem, ahogy kihúzza magát, és mintha az ajka a nyakamon lévő jelet is megérintette volna, egy borzongást küldve végig rajtam, mielőtt leszállt volna az ágyról, de nem voltam benne biztos... csak aludni akartam...

-

Nem voltam sokáig kiütve; kinyitottam a szemem, és frissnek éreztem magam, a lábaim között megmaradó fájdalom ellenére. Körülnéztem, és rájöttem, hogy még mindig a fürdőszobában van; hallottam a zuhanyzót.

Meg kell tudnom a nevét. Istennő, ez... tökéletes volt.

Teljesen megfeledkeztem Malcorról, és most minden visszatér, de valahogy ez sem vesz el abból az éjszakából, amiben részem volt.

Felültem, magamra húztam a lepedőt, és körülnéztem, hogy felvegyek valamit, bár a testem legszívesebben újra a sötétségnek adta volna át magát. A fürdőszoba ajtaja kinyílt, és a tetovált isten lépett ki, nem viselve mást, csak egy nadrágot.

Egy pillanatra Alaric Rostovra, magára a Likán királyra emlékeztetett.

Megráztam a fejem, elhessegetve a gondolatot; egyáltalán miért jutott eszembe a Király?

– Csak bámulni fogsz? – kérdezte, az ágyra dobva a törölközőt, amit a kezében tartott.

– Nos, arra gondoltam, hogy épp most jelöltél meg a társadként, de még mindig nem tudom a nevedet. – jegyeztem meg, és le akartam szállni az ágyról, de abban a pillanatban, hogy a lábam a padlóhoz ért, rájöttem, hogy olyan nehezek, mint az ólom, így kénytelen voltam ott maradni.

– Még mindig nem tudod, ki vagyok? – mondta, és elővett egy szürke pólót.

Kíváncsian néztem rá, majd a jégkék szeme az enyémmel találkozott.

– Nem, csak azt tudom, hogy Alfa vagy.

Az aurája megváltozott, és éreztem a dühét a köteléken keresztül.

– Leendő Alfa. – A hangja tele volt méreggel, én pedig teljes döbbenettel néztem rá.

Az aurája lenyűgöző volt; hogy lehet, hogy még nem volt Alfa?

– Leendő? – kérdeztem kíváncsian.

– Csak mondd meg, mi a neved! – kérdezte inkább, kizökkentve a gondolataimból.

– Még a tiédet sem tudom...

– Varkas. Varkas Rostov. – válaszolta hidegen, amitől megfagytam.

A szemem elkerekedett a döbbenettől, ahogy a fejem az előttem álló férfira kapott.

Kizárt...

– Varkas Rostov?! – Lepattantam az ágyról, és majdnem a padlóra estem. Megragadtam a törölközőt, magam köré tekertem, ahogy odabotorkáltam hozzá. – Hogy nem vettem észre?!

Összeráncolta a homlokát, hátralépett, miközben én a kezeim közé fogtam az arcát, és éreztem, ahogy a borostája súrolja az ujjbegyeimet.

– Ó, Davor soha nem hagyja majd, hogy ezt elfelejtsem! Te jó ég, egy Rostov? Mit fog gondolni Apa?! – A fejem zsongott, de nem tudtam letagadni az izgalmat, ami végigszaladt rajtam a gondolattól, hogy a társa lehetek.

Én és a nővérem, Karys egy családba házasodunk! Ó istennő! Mit fog gondolni Apa, ha rájön, hogy mindkét lánya tetovált, piercinges Rostovokkal van együtt? Szegény apám! És aztán-

– Ki vagy te? – A hangja csendes volt, mégis halálos; én pedig megdermedtem a gondolatmenetem közepén, és visszanéztem rá.

– Nem ismersz meg? – kérdeztem, megérintve a friss jelemet.

– Kellene?

A mosolyom lefagyott a hangjában lévő ellenségességtől.

Tudtam, hogy Varkas eltávolodott a Rostovoktól, olyannyira, hogy sosem volt a közelükben. Marcello, az apja, még mindig birtokolta az Alfa címet, bár Varkas vezette az enklávét, nem engedve, hogy Varkas átvegye az irányítást. A viszály Varkas és a többi Rostov között évekre nyúlt vissza, és nyilvánvaló volt, hogy még mindig megmaradt.

– Kaelith, Kaelith Rhianon Vaskov. – mondtam ki, már nem mosolyogva, és komolyan néztem rá.

A szeme veszélyesen villant meg, ahogy végigpásztázott rajtam; a szíve hevesen vert, és amikor a tekintete visszatért az enyémre, csak vakító dühöt láttam benne.

– Vaskov. Szeléné most komolyan gondolja? – szinte köpte a szavakat. – Tudtam, hogy túl tökéletes.

– Mi a baj a-

– Egy Vaskovval? Persze, az egyik Elit Falka, ugye? Feljogosított rohadékok, akik azt csinálnak, amit akarnak. – Hátralépett; a szeme, ami nemrég még vágyat és érdeklődést tükrözött, most semmi mást nem hordozott, csak gyűlöletet.

– Hé, ez nem igazságos-

– Én, Varkas Rostov, a Cruor Enklávé leendő Alfája, elutasítalak téged, Kaelith Rhianon Vaskov, mint Társamat és Lunámat.

Megdermedtem, ahogy a heves, tépő fájdalom hasított belém, és egy sikoly hagyta el az ajkamat. Égő fájdalom markolt a nyakamba, ott, ahol a jelem volt, és a térdemre rogytam. Párosodott velem, megjelölt, majd elutasított; ezzel a fájdalom még sokkal rosszabb lett, mint egy azonnali visszautasításnál...

Nem kaptam levegőt, a nyakamban lévő fájdalom intenzitása lángolt. A nyakamhoz kaptam a kezem, a szívem hevesen dobogott.

– Soha nem fogom elfogadni egy Elit lányát társamnak. – A kegyetlen szavai távolinak és tompának tűntek, a látásom enyhén elsötétült. Előrenéztem, és láttam, ahogy elsétál.

Csak egyetlen igazság sikoltozott a fejemben, teljesen összetörve engem.

Elutasítva.

Elutasított engem.