Valerie szemszöge

„És miért mertétek elárulni a lányomat?”

Ez volt az, amit mondott, és elég volt ahhoz, hogy Lydia hátralépjen egyet; a belőle áradó intenzív düh hullámokban tört elő. Lydia remegett, tátogott, hogy beszéljen, hogy megvédje magát, de nem jött ki hang a torkán. Mielőtt bárki reagálhatott volna, a lábai felmondták a szolgálatot a félelemtől, és hangos puffanással a földre rogyott.

N