Valerie szemszöge

A fenébe.

Nyögés szakadt ki a torkomból, miközben visszanyeltem a vért, ami a számat marta. Egy hatalmas erő csapott le rám, ökölbe szorítottam a kezem, és az orrom alatt káromkodtam.

Küzdöttem a kísértéssel, hogy megforgassam a szemem – nem jött ki szó a torkomon, csak levegő. Amiket mondtam… senki sem hallotta.

„Valerie! Nem beszélhetsz a múltról! Halálvágyad van?” – szidott le