Viktor szemszöge

Halottak voltak.

Mind egy szálig, kivéve egyet, és még harminc perc sem telt el.

Támadás közben minden elmosódott. Már nem voltam tudatában önmagamnak, semmi másnak, csak annak, hogy embereket tépek szét, és vér fröcsköl az erdő talajára. Agyaraim és karmaim habozás nélkül hasítottak a húsba, ahogy egyik testtől a másikig haladtam. Végül felegyenesedtem, fehér bundámat mély, sötét