A beosztott udvariasan válaszolt: „Igenis, uram.”

Killian belenyugvóan sóhajtott. Szándékában állt betartani az ígéretét, de nem értette, Elara pontosan mit ért „hűséges férj” alatt.

Három nap telt el, mire Elara sérülései teljesen begyógyultak.

Ugyancsak három nap telt el azóta, hogy Killian elment meglátogatni Genevieve-et. Elara azóta még csak nem is látta őt.

A hangulata egyre rosszabb lett, ezért elhatározta, hogy ellátogat a Vanguard Állomásra, hogy elsajátítson néhány önvédelmi fogást.

Nőies alakja feltűnő volt a férfiakkal teli helyen.

Nem messze onnan Genevieve is megjelent Silas Vane különleges asszisztens oldalán.

Genevieve duzzogva, elégedetlenül szólt: „Már három napja. Miért nem jött még vissza Kil?”

Silas így válaszolt: „Sterling tábornoknak fontos ügyeket kellett elintéznie, de ma már vissza kell érkeznie.”

Genevieve szeme hidegen villant meg, amikor meglátta az önvédelmet gyakorló Elarát. „Mit keres ez itt?”

„Az asszony...” kezdte Silas.

Genevieve azonnal félbeszakította. „Pff, mintha rászolgálna erre a megszólításra. Az a nő egy intrikus dög, és bármire képes, hogy elérje a céljait. Csak megkeseríti Kil életét.”

Közelebb hajolt Silashoz, és tovább ócsárolta Elarát. „Régebben eszkort volt, és fűvel-fával lefeküdt. Emellett...”

A vasköröndön Elaráról patakokban folyt a víz, de az edzés javított a hangulatán.

„Nagyon köszönöm.” Elara bólintott az edzőnek, aki segített neki. „Szeretnék még néhány fogást megtanulni. Megtanítaná?”

Az edző melegen elmosolyodott. „Természetesen.”

Éppen ekkor Silas dühösen odalépett, és gúnyosan nézett Elarára. „Majd én megtanítom neki.”

Elara értetlenül állt a dolog előtt.

Az edző azonban tiszteletteljesen üdvözölte Silast: „Üdvözlöm, Mr. Vane.”

Silas megveregette az edző vállát, és jellel utasította, hogy lépjen félre.

Elara ellenségeskedést érzett Silas részéről, különösen a tekintete alapján, de fogalma sem volt az okáról, hiszen nem is ismerte a férfit.

„Mit szeretne tanítani nekem, Mr. Vane?” kérdezte Elara udvariasan.

Silas elhatározta, hogy bosszút áll Killian nevében. Hűvösen válaszolt: „Közelharcot.”

Elarának nem maradt más választása, mint szembenézni a leckével.

Silas kihasználta az alkalmat, hogy Elarát ide-oda dobálja. A lány hamarosan úgy érezte, minden porcikája ordít a fájdalomtól.

A pálya széléről figyelő katonák sajnálták őt, de nem tehettek semmit a segítésére.

Miután Silas ismét a földhöz vágta, Elara teste teljesen elnehezült a fájdalomtól. Összeszorította az öklét, és azt mondta: „Végeztem.”

„Még alig kezdtük el.” Silas felrángatta, és hátulról átkulcsolta a nyakát. „Ha valaki hátulról fojtogat, mit kell tenned?”

Elarát ekkor már a legkevésbé sem érdekelte a szabadulás technikája. Csak azt tudta, hogy kapkod a levegő után.

Ekkor a tekintete a közelben álló Genevieve-re tévedt. Genevieve kihívó pillantást vetett rá, és gúnyosan mosolygott.

Elara azonnal megértette, miért bánik vele így Silas. Miközben kábultan meredt maga elé, hallotta, amint Silas mondja: „Rá kell lépned az ellenfeled lábára, és el kell feszítened a hüvelykujját.”

Elara követte az utasításokat, de nem járt sikerrel. Újra a földre zuhant a fájdalomtól.

Borzasztóan szégyellte magát. Úgy érezte magát, mint egy bolond, akit majomként mutogatnak. Megharapta az ajkát, és dühtől feszülő ököllel várt.

Hirtelen egy erős kéz ragadta meg a karját, és húzta fel a földről.

Sikerült egyensúlyba kerülnie. Megdöbbenve ismerte fel, hogy Killian segített neki felállni.