Koppints az oldalra a gyors menü megnyitásához

Harper

A zene újra felharsant körülöttünk, de Declan nem mozdult.

Egészen addig nem, amíg meg nem bizonyosodott róla, hogy Vivian tényleg elment.

Keze visszacsúszott a derekamra, közelebb húzva, mint korábban – mintha kárpótolni akarna még a gondolatáért is annak, hogy valaki más próbált közénk ékelődni.

Felnéztem rá, épp mondani akartam valamit—

—de Declan tekintete elkalandozott a vállam felett.