Koppints az oldalra a gyors menü megnyitásához
Harper
A zene újra felharsant körülöttünk, de Declan nem mozdult.
Egészen addig nem, amíg meg nem bizonyosodott róla, hogy Vivian tényleg elment.
Keze visszacsúszott a derekamra, közelebb húzva, mint korábban – mintha kárpótolni akarna még a gondolatáért is annak, hogy valaki más próbált közénk ékelődni.
Felnéztem rá, épp mondani akartam valamit—
—de Declan tekintete elkalandozott a vállam felett.