Koppints az oldalra a gyors menü megnyitásához

Harper

Ránéztem és vártam.

A teremben fojtogató volt a csend, mintha még a kőfalak is visszatartanák a lélegzetüket. A pulzusom a fülemben lüktetett, lassan és nehezen, minden egyes dobbanás egyre vékonyabbra feszítette a pillanatot.

– Ő… – kezdte a vezető, majd elhallgatott.

Ez az egyetlen pillanatnyi habozás görcsbe rántotta a gyomromat.

– A Keleti Fenyvesekben van.

Egy másodpercig a szavak nem