Koppints az oldalra a gyors menü megnyitásához
Harper
Ránéztem és vártam.
A teremben fojtogató volt a csend, mintha még a kőfalak is visszatartanák a lélegzetüket. A pulzusom a fülemben lüktetett, lassan és nehezen, minden egyes dobbanás egyre vékonyabbra feszítette a pillanatot.
– Ő… – kezdte a vezető, majd elhallgatott.
Ez az egyetlen pillanatnyi habozás görcsbe rántotta a gyomromat.
– A Keleti Fenyvesekben van.
Egy másodpercig a szavak nem