Gavin

A hálószobám ajtaján dörömbölő, sebes kopogás rángatott ki abból az állapotból, ami amúgy is eléggé kibaszott nyomorúságos alvásnak indult, és néhány másodpercig pontosan ott is maradtam, ahol voltam, félig a párnába fúrva az arcomat, a szememet szorosan lehunyva, abban a kétségbeesett reményben, hogy aki a másik oldalon áll, végül megunja a várakozást, és úgy dönt: bármit is akar, megvárhat