**LARA**

– Hallom, amit mondasz – szólalok meg halkan. De nem megyek vissza hozzá. A távolság megmarad közöttünk, szándékosan és súlyosan; egy pillanatig egyikünk sem mozdul. Cillian lassan feláll, mintha nem lenne egészen biztos benne, mit tegyen ezután, mintha bármilyen hirtelen mozdulat csak rontana a helyzeten. A csend nyúlik, sűrűn és kényelmetlenül, és érzem mindennek a súlyát, ami közöttünk