Baszki.

Nem kapok levegőt.

A falnak csapom a kezem, hogy egyenesen tartsam magam, de a tenyerem lecsúszik a málló festékről, mintha az is kivetne magából. A tüdőm folyton begörcsöl. Végigbotorkálok a személyzeti folyosón – félhomályos, nyirkos, a levegő túl sűrű és áporodott ahhoz, hogy be lehessen lélegezni. Mintha évtizedek óta titkokon fuldokolt volna, és most úgy döntött, hogy engem is megfojt