Eperillata van.

Nem tolakodóan, nem úgy, mintha valaki mesterséges kivonatot öntött volna egy gyertyára, és felgyújtotta volna. Az illata... igazi. Fanyar, meleg. A pirított cukor és a vajas vanília aláfestésével. Egyet pislogok. Aztán kettőt.

És ott van.

Az étkező hosszú, fekete márványasztalán, a magas rangú likánok megdöbbent közönségével körülvéve, akik valószínűleg évek óta nem értek desszert