ADELINE

JELENIDŐ

Hirtelen kapok levegő után, mintha épp most bukkantam volna a felszínre a víz alól.

Megint elment.

A mellkasom úgy hullámzik, mintha futottam volna, üldözve valamit, amit nem kaphatok meg. Nem sikítok, pedig szeretnék. A fájdalom ott fészkel a bordáim alatt, kitartóan és élesen.

Érzem a nedvességet az arcomon. A párnám átázott. Nem lep meg – ezúttal meg sem próbálom letörölni a kö