KATYA

Csendben megyünk. Ismerős csendben. Olyasfajta, amiben van valami különös nosztalgia, amire nem számítottam.

Tettem már ilyet – egymás mellett sétáltam ebben a parkolóban egy férfival, akin nem tudtam kiigazodni, akárhogy próbáltam. Az emlék bekúszik, megmosolyogtat, majd azonnal elborít a szekunder szégyenérzet hulláma. Az idő tényleg kegyetlen, nem igaz?

Még mindig emlékszem rá. Arra a nev