Egy férfi sürgető és nehéz zihálása töltötte be a fülét. Seraphina Stirling erről tudta, hogy megint álmodik.

Az utóbbi időben éjszakánként ugyanaz az álom kísértette: szenvedélyes viszonyba keveredett egy titokzatos férfival.

A félhomályos házban Seraphina nem látta őt tisztán. Arcának sziluettje markáns vonásokat sejtetett. Seraphina felemelte a kezét, hogy megérintse az arcát. Tudni akarta, hogy ez a valóság-e, vagy csupán álom.

A férfi megragadta a kinyújtott kezét. Szinte ingerlően suttogta a fülébe: „Ajándék neked.”

Egy gyémántgyűrű tűnt fel a szeme előtt.

A titokzatos férfi szorosan az összekulcsolt tenyerük közé nyomta a gyűrűt. Ezután már-már tébolyult állapotban szeretkezett vele, minden gondolatot kiverve a fejéből. Az intenzitás nem e világi volt, és egyszer s mindenkorra eloszlatta Seraphina kételyeit.

Biztosan álmodom!

Seraphina riadtan ébredt, egy kíméletlen, hideg vízsugártól bőrig ázva. Zavartan ült fel az ágyban, és letörölte a vizet az arcáról.

„M-Mit műveltek ti ketten?” – dadogta.

Mostohaanyja, Priscilla Carmichael és féltestvére, Vivian Stirling vészjósló pillantást váltottak. Mindkét nő arcán öntelt mosoly ült.

Priscilla keresztbe fonta karját a mellkasa előtt, és hűvösen meredt Seraphinára.

„Elesztél a Stirling család bankettjén, Seraphina. Az orvos megvizsgált, és megerősítette, hogy terhes vagy. Alig tizennyolc évesen egy fattyúval a méhedben. Micsoda szégyen! Nem vagy jobb egy szajhánál!”

Seraphina arcáról lehűlt a vér, és hevesen rázta a fejét. „Ez lehetetlen. Nem lehetek terhes.”

Hirtelen eszébe jutott a nyakában, egy láncon lógó gyűrű. Mégsem álom lett volna?

Szeme a felismeréstől összeszűkült, és dühösen meredt az intrikus párosra.

„Ti voltatok? Biztosan tőrbe csaltatok!”

Priscilla mindig adott neki egy pohár tejet azokon az éjszakákon, amikor a szenvedélyes együttlétekről szóló álmok miatt hánykolódott. Biztosan belecsempészett valamit a tejbe.

Seraphina kétségbeesetten próbálta elhessegetni a gondolatot, mi történhetett, miután megitta Priscilla bedrogozott italát. A fájdalom könnyei patakzottak az arcán.

Vivian felvonta a szemöldökét, és gúnyolódott: „Szóval mégis maradt némi eszed. Egy vén trottyot szerveztünk be neked. Élvezted az ágyat azzal a hatvanéves pasival? Vagy hetven volt? Haha!”

Vivian gúnyolódása felbőszítette Seraphinát, aki felkapott egy párnát, és ütlegelni kezdte a hitvány párost.

„Ti gonosz nők! Várjatok csak, amíg a kezeim közé kaplak titeket!”

Seraphina rávetette magát a két nőre. Elégedetten tépett ki egy marék hajat Vivian fejéből, aki fájdalmában eltorzult arccal szisztegett.

Ekkor két testőr lépett elő, és lefogták Seraphinát. Priscilla és Vivian megkönnyebbülten sóhajtottak fel.

Seraphina hajtépésétől feldühödve, Vivian sötét tekintettel köpte oda: „Tudod, Seraphina, az a vén szivar azt mondta, megkéri a kezed, ha teherbe esel. De sajnos kereket oldott ahelyett, hogy állta volna a szavát. Még értéktelenebb vagy, mint gondoltam. Még egy öregember is inkább az út szélére hajított.”

Seraphina küzdött, hogy kiszabaduljon a testőrök szorításából. Gyilkos pillantásokat vetett mostohaanyjára és testvérére, mindenáron rájuk akart támadni. A testőrök vasmarka azonban megakadályozta ebben.

Priscilla elővett egy kést, és Vivianhoz fordult: „Miért vesztegeted rá a szót? Ha egyszer halott, te leszel a Stirling család legidősebb lánya és a vagyonuk jogos örököse.”

Ezzel Priscilla magasba emelte a kést, és Seraphina felé indult. Mivel nem tudott kiszabadulni, Seraphina elkiáltotta magát: „Segítség! Mentsenek meg!”

Segélykiáltásai süket fülekre találtak. Senki sem jött a segítségére.

Priscilla kíméletlenül belédöfte a kést, és Seraphina vértócsában maradt. A testőrök csak ekkor engedték el. A nő végső kínok között rogyott össze a padlón.

Gyűlölettel teli pillantást vetett Priscillára és Vivianra, megesküdve, hogy soha nem bocsátja meg nekik ezt a bűnt.

Priscilla gúnyosan elmosolyodott: „Viv, többé senki nem lop el tőled semmit. A nagyapád is befejezi a kivételezést.”

Gonoszul felkacagott, majd utasította a testőröket: „Tüntessétek el a holttestet.”