Elara SZEMPONTJA

A sátorban a levegő sűrű volt a füsttől, az izzadtságtól és a vér fémes szagától, ami mindenre rátapadt: a bőrömre, a ruhámra, még a lélegzetemre is. Az eső egyenletes ritmusban dobogott felettünk a ponyván.

Olyan volt, mint egy kegyetlen bölcsődal, ami semmit sem enyhített a csontjaimig hatoló kimerültségen. A lámpások, melyek már amúgy is halványak voltak, minden egyes réseken b